'Navigare necesse est, vivere nonő' ('Hajózni kell, élni nem.')
Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
                     
            

A vitorlások története - 3.


Az óceánok meghódítására új hajók megépítésére volt szükség, s erre elsőként a portugálok vállalkoztak. De mielőtt még karavelláikon és karakkjaikon bevitorláznánk az újkorba, el kell időznünk az észak-európai vitorlásoknál. A nagy frank állam, amely a római birodalom romjain jött létre, nem nagyon vette ki részét a tengerhajózásból. A 9. és a 11. század között leginkább a vikingek szereztek maguknak dicsőséget a tengeren. Három területet népesítettek be: a mai Dániát, Svédországot és Norvégiát. A dániai vikingek megtámadták a nyugati szlávokat, a frank birodalmat, s annak területén megalapították Normandiát. Normandiából később megtámadták és az 1066-os győztes hastingsi csata után uralmuk alatt tartották Angliát. A svédországi vikingek kelet felé fordultak és végigportyáztak a Dnyeper mentén. Kereskedelemmel összekötött útjaik során a Földközi-tengerig is eljutottak. A norvégiai vikingek elfoglalták észak-Angliát, Izlandot és az ezredik év táján elhajóztak egészen Kanadáig.

A vikingek hajói széles, nyitott, evezőkkel és egy keresztvitorlával ellátott csónakok voltak. Alacsony merülésük jóvoltából a folyókon is hajózhattak velük. Pusztán az a tény, hogy a vikingek átszelték velük az óceánt, körbehajózták Oroszországot és a Földközi-tengert és Párizsba is eljutottak, mindez arról tanúskodik, hogy bár kényelmetlen, de kitűnő hajók voltak. Az őket kormányzó hajósok tehetségét sem vitathatjuk el. Amikor a vikingek felhagytak a portyázással és beleolvadtak a nyugat-európai népességbe, hajóik helyébe is új vitorlások léptek: a Hanza-hajók. Ezek navigációs szempontból kezdetlegesebbek, de kereskedelmi téren vitathatatlanul jobbak voltak a vikingek hajóinál. A Hanza-hajók közül a legjelentősebb a kogge volt. A viking hajókat azonban először a portyázó szláv hajók váltották fel, legalábbis a Balti-tengeren. A balti szlávok első hajói a 6. és 10. századból származnak. Vitorlájuk nem volt és csupán folyami és a tenger menti hajózáshoz használták őket. A 10. században a szláv hajók fokozatosan elérték a viking hajók színvonalát. Fő központjuk az Odera torkolatában levő Wolin kikötőben fejlődött ki. A balti szlávok tengeri tevékenysége a 11. és 12. században teljesedett ki, amikor a Baltikumban és az északi Jeges-tengeren megszűntek a viking portyázások. A 12. század második felében a szlávok balti-tengeri uralmának vége szakad, helyükbe a német Hanza kerül.

A Hanza a Köln, Bréma és Tallin között található, Hanza-városokként emlegetett települések sajátos társulása, illetve szövetsége volt. Azért jött létre, hogy egyrészt megvédje tengeri és szárazföldi kereskedelmi szállítmányait a rablókkal szemben, másrészt, hogy kereskedelmi egyeduralmat szerezzen észak-Európában. A Hanza-városok főleg nyersanyaggal kereskedtek, ezért hajóik tágasak voltak és nem a szállítás gyorsasága volt a fontos, hanem az, hogy a lehető legkevesebbe kerüljön. Nem használtak evezőket, de kormánylapátjuk már volt. A hajó tatján és előfedélzeti részein magas építmények jelentek meg, az ún. bástyák. De ezek a hajók nem voltak még alkalmasak óceáni utakra, erre a célra a portugál karavellákat és karakkokat használták.

Ezek az újfajta hajók, amelyek megjelenésével a szó szoros értelmében kezdetét vette az újkor, arab és viking mintára készültek. Több árbocúak voltak és az árbocokon latin és keresztvitorlákat hordoztak. A rajtuk levő bástyák — különösen a hátsó — a koggén levőkhöz képest nagyobbá váltak, s a hátsó egyúttal lakórészül is szolgált. A bástyák eredetileg várerődítményekként, harci célokból épültek. Itt voltak a legénység számára fenntartott helyiségek, valamint a hosszú tengeri utakon nélkülözhetetlen élelmiszerraktár. A hajóorron hosszú évezredek után ismét megjelent az orrtőke előtti keresztvitorla, ez egyúttal a hátsó építmény súlyának kiegyenlítésére is szolgált.

Mielőtt még Kolumbusz 1492-ben felfedezte volna Amerikát, a portugálok karavelláikon és karakkjaikon déli és keleti irányban megkerülve Afrikát, India tengeri úton való elérését tűzték ki célul. A spanyolok viszont Kolumbusz sürgetésére nyugat felé indultak el. Mindkét nép felfedező hajóútja gyarmatosítással végződött. A 16. században a spanyolok és a portugálok voltak az egyedüli gyarmattartó országok.


vissza                                                                                                                                 tovább

                                                   

Lap tetejére
                 Designed by: mpauer