Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
 
                                                    


Cutty Sark



1869. november 22-én bocsátottak vízre a Clyde-on, a Scott és Linton hajókikötőnél Dumbartonnál egy 963 tonnás csodálatos vitorlás hajót, a Cutty Sark-ot. Ez a hajó óriási hírnevet szerzett az egész világon, belopva magát a brit matrózok szívébe, akárcsak Nelson admirális halhatatlan Victory nevű hajója…
Cutty SarkJohn Rennie grafikus készítette el számára a hajózási útvonalat, figyelembe véve a hajó hihetetlen képességeit. Ez a terv olyan adatok alapján készült, ami majd 3 km2 vitorlafelülettel, 17 csomó feletti maximális sebességgel, valamint egy 3000 lóerős motorral kalkulált.
1870 februárjában a hajó már a tervezett útvonalon közlekedett. Mire a Cutty Sark megjelent a tengeren, a teakereskedelmet addig bonyolító kínai vitorlás hajók napjai meg voltak számlálva, bár még nem sejtették balsorsukat. Akkoriban nyílt meg ugyanis a Szuezi-csatorna, mely óriási előnyt biztosított a gőzösöknek, hiszen a sokkal rövidebb utat rövidebb idő alatt járhatták meg, míg a vitorlásoknak továbbra is meg kellett kerülniük a Jóreménység-fokát.
A Cutty Sark azon kevés túlélő vitorlás hajók egyike, melyek Angliából világszerte szállítottak árut. Ez a hajó egyben emléket állít társainak.

A hajó belső elrendezése:

A középső fedélzeten található a felső teherraktár. Amikor a hajóúton volt, ez a raktár telistele volt gyékénnyel letakart teásládákkal.
Később, mikor a Cutty Sark bekapcsolódott az ausztráliai gyapjúkereskedelembe, a gyapjúszállító ládákat is ide pakolták. Ezeket a Horn-fokon át Angliába szállították. A szállítmány nagy részét azonban a hajófenékben helyezték el, bezsúfolva a létező összes sarokba.
1981-ig a ládákon túl, a hajóorrban szállásolták el a hajó legénységét, majd később egyszerűbb szálláshelyet kaptak. Cutty SarkAz elsődleges szempont az volt, hogy az embereket könnyebben el lehessen érni szükség esetén. A legénység két csoportból állt, az egyik a raktár felőli oldalt, míg a másik a hajó jobb oldalát felügyelte.
A viharfedélzetről feltekintve elámulhatunk a bámulatosan összeállított árbóczaton. Igen nehéz elképzelni, hogy az átlagosan 28 éves legénység tagjai, hogy voltak képesek kezelni mindezt a Horn-fok farkasűvöltő szelében. Természetesen nem csak ebből állt a feladatuk, hisz még hátra volt számos napi teendő.
A kötélszerkezet 10 mérföld hosszú, a vitorlavászon kiterítve 11 teniszpályát fedne le 2973 m2 felületével. Mindennek a kezelése nagyon komoly odafigyelést, és gyors észjárást igényelt. A kemény munka jobban ment matrózdalok éneklése közben.
A hajófarban volt a kapitány tartózkodási helye, ahonnét egy pillantással ellenőrizhette a hajó haladását.
A kormánykerék volt a hajó legfontosabb része, hisz az egész hajó biztonsága a kormányostól függött, aki folyamatosan sas szemmel figyelte az árbocok állását. Bármi, ami megzavarhatta figyelmét, komoly veszélyt jelentett az egész hajóra. Óriási felelősség.
Képzeljük el a hajót egy óriási viharban, ilyenkor a szél akár 40°-ban is megdönthette a hajót, miközben hatalmas hullámok csaptak át a fedélzeten, lesodorva mindent, ami nem volt lerögzítve. A legénység ilyenkor a vitorlák kurtításán kívül csak imádkozhatott, és drukkolt a kormányosnak.
A tisztszállás és az ahhoz tartozó gazdasági helységek a hajó hátsó részében helyezkednek el. A kapitány és a tisztek jobb körülmények közt laktak, mint a legénység többi tagja, de mai szemmel nézve ez se volt valami fényes.
A szalon elsősorban étkezésre szolgált, bár az ebédasztalt másra is használták, ugyanis itt szét lehetett teríteni a navigációs térképet.
Jó időben a fedélzeten mindenki legalább 12 órát dolgozott a hét minden napján, rossz időben pedig még ennél is többet, ha kellett, csupán néhány fontos bérért.
Cutty SarkAz előfedélzeten találhatjuk a fedélzeti konyhát és az ácsműhelyt, illetve a matrózok szállását. Olyan aprócska helyen laktak az emberek, hogy csak különleges rend és tisztaság mellett lehetett elviselni a majd 6 hónapnyi utat ezen a szűk helyen. Minél tapasztaltabb volt egy matróz, annál kevesebb felszerelésre volt szüksége.
A tisztek és a legénység részére egyaránt a konyhai szenes tűzhelyen főztek, de míg a legénység a fedélzeten evett, a tisztek étkét pincérek tálalták fel a szalonban.
Az előfedélzet mögött, pontosan a hajó alján volt a világító terem és egy ketrec az állatoknak. Indulás előtt a hajókat feltöltötték állatokkal, például malaccal, csirkével, így a hajózók húst, kekszet és babot ettek.
A tengerészek fürdőszobája két kis fedélzeti egység volt a hajó két oldalán egy-egy csappal, melyből sós víz folyt. A hajón nem igazán lehetett mosakodni, de egy matróznak egy vödör víz elég kellett legyen.
Az előfedélzet alatt található a horgonyfelvonó és a hajókötél. A horgonykötél egy erős függőleges gerenda tetejéhez volt rögzítve. A horgonyfelvonót a legénység kézzel működtette, hisz a hajó egyetlen erőforrása a puszta izomerő volt.
Hátul a csillagfedélzeten láthatuk a vászonnal borított négyszögletes fedélzeti lejárót, melyen keresztül rakodták ki és be a szállítmányt.
A hajóorr felőli főárbócnál található a kézi működtetésű pumpa, mely a hajófeneket volt hivatott szárazon tartani. Ha a hajó csak egy kis léket is kapott, a legénység kénytelen volt folyamatosan működtetni a pumpát.
A hajóról először 1930-ban készült film, ami főleg a legénység életét mutatja be.
A hátsó fedélzeti házban vagy „fél fedélzet”-en a a vitorlamestert, az ácsot a vitorlakészítőt és a tanoncokat szállásolták el, a tetején pedig a két életmentő csónakot darukkal és a kis csónakot tárolták. A tyúkketreceket is itt helyezték el az út során. A hajó felépítése vegyes szerkezetű. Alul a fagerendák helyezkedtek el, ezt a 19. századig alkalmazták, majd ezután az egész hajótörzs anyagát a vas, majd az acél váltotta föl. A vízszint alatti padlózat szilfából, a vízszint feletti pedig kb 56 incs vastag indiai tölgyfából készült. A padlózaton kívül a hajótestet rézzel védték az esetleges ütközéstől, valamint aCutty Sark árboc férgek és szúvak ellen.
Kívülről körbesétálva a hajót a hátsó fedélzeten felfedezhetjük az „India csillaga” felirat mellett a mottót, mely egy népszerű angol közmondás átalakítása után a hajó első tulajdonosának, White Hat Willisnek a nevét őrzi.1869. november 22-én bocsátottak vízre a Clyde-on, a Scott és Linton hajókikötőnél Dumbartonnál egy 963 tonnás csodálatos vitorlás hajót, a Cutty Sark-ot. Ez a hajó óriási hírnevet szerzett az egész világon, belopva magát a brit matrózok szívébe, akárcsak Nelson admirális halhatatlan Victory nevű hajója.
John Rennie grafikus készítette el számára a hajózási útvonalat, figyelembe véve a hajó hihetetlen képességeit. Ez a terv olyan adatok alapján készült, ami majd 3 km2 vitorlafelülettel, 17 csomó feletti maximális sebességgel, valamint egy 3000 lóerős motorral kalkulált.
1870 februárjában a hajó már a tervezett útvonalon közlekedett. Mire a Cutty Sark megjelent a tengeren, a teakereskedelmet addig bonyolító kínai vitorlás hajók napjai meg voltak számlálva, bár még nem sejtették balsorsukat. Akkoriban nyílt meg ugyanis a Szuezi-csatorna, mely óriási előnyt biztosított a gőzösöknek, hiszen a sokkal rövidebb utat rövidebb idő alatt járhatták meg, míg a vitorlásoknak továbbra is meg kellett kerülniük a Jóreménység-fokát.
A Cutty Sark azon kevés túlélő vitorlás hajók egyike, melyek Angliából világszerte szállítottak árut. Ez a hajó egyben emléket állít társainak.
A hátsó fedélzeti házban vagy „fél fedélzet”-en a a vitorlamestert, az ácsot a vitorlakészítőt és a tanoncokat szállásolták el, a tetején pedig a két életmentő csónakot darukkal és a kis csónakot tárolták. A tyúkketreceket is itt helyezték el az út során.
A hajó felépítése vegyes szerkezetű. Alul a fagerendák helyezkedtek el, ezt a 19. századig alkalmazták, majd ezután az egész hajótörzs anyagát a vas, majd az acél váltotta föl. A vízszint alatti padlózat szilfából, a vízszint feletti pedig kb 56 incs vastag indiai tölgyfából készült. A padlózaton kívül a hajótestet rézzel védték az esetleges ütközéstől, valamint a férgek és szúvak ellen.
Kívülről körbesétálva a hajót a hátsó fedélzeten felfedezhetjük az „India csillaga” felirat mellett a mottót, mely egy népszerű angol közmondás átalakítása után a hajó első tulajdonosának, White Hat Willisnek a nevét őrzi.

A Cutty Sark rövid története kronológiai sorrendben:

Megépítették Dumbartonban 1869-ben Ł16.150-ért.
1870-1877-ig hajózott a kínai teakereskedelemben.
Leggyorsabb utazás: 1871-ben 107 nap alatt Angliába.
1883-1895-ig az ausztráliai gyapjúkereskedelemben hajózott.
Leggyorsabb utazás a Horn-fokon kerszetül: 1885-ben 72 nap alatt.
1895-ben eladták portugál tulajdonosoknak. Átkeresztelték Ferreirra-ra.
1917-ben leárbócolták és barokk darabbá alakították.
1922-ben megvette Dowman kapitány és felesége, és újra vitorláshajót készítettek belőle.
HMS Worcester oktatóhajónak adták 1938-ban.
1953-ban a Cutty Sark társaságnak adták.
1957-ben a HM The Queen által lett megnyitva a nyilvánosság előtt.
1998 nyarán üdvözölték a 14 milliomodik látogatót a fedélzeten.

A Cutty Sark adatai:

Magasság: 64,8 m
Teljes hossz: 85,4 m
Keresztrúd: 11 m
Mélység: 6,7 m
Össztömeg: 978,5 tonna
Nettó tömeg: 937 tonna
20 lábnyi húzóerő: 2133,7 tonna
Vitorlafelület: 2.976 m2
Merülési mélység: 6,4 méter
                                                                                                                                                             forrás: Multimania
                                                                                                                                                                                    

                                                   

Lap tetejére
            Designed by: mpauer