Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
 
                                                    

                            

                      

Cirkáló


Légvédelmi cirkálók

Juneau_class amerikai repülőgép-hordozó kötelékek támadására a japánok már az öngyilkos repülőgépeket a kamikazékat is bevetették, ez ellen csak áthatolhatatlan tűzfüggönnyel lehetett védekezni. Ezt a hordozókon elhelyezett gépágyúk tömege, a kísérő rombolók légvédelme, illetve A második világháború csendes-óceáni kíméletlen légicsatái hozták ezt a kategóriát. Az a cirkálók légvédelme biztosította. A hatásfok növelésének céljából kifejezetten erre a célra tervezettWorcester_class könnyűcirkálókat terveztek, fedélzetükön a légvédelemre kihegyezett fegyverzettel. Két hajóosztály épült, a Juneau-osztály 6 000 – 8 000 t vízkiszorítással 12 db 127 mm-es ágyúval és 40 db 20-40 m-es légvédelmi gépágyúval. A másik a Worcester-osztály két egysége 12 db 152 mm-es ágyúval, 24 db 76 mm-es légvédelmi ágyúval és 12 db 40 mm-es légvédelmi gépágyúval. A rakétás cirkálókkal megszűnt a kategória. Amerikai jelzésük CLAA.

Zsebcsatahajók


Admiral_Graf_SpeeA második világháborút közvetlenül megelőző időben épült három hadihajó népszerű elnevezése. Létrehozásukra a németeket egy igen sajátos helyzet kényszeríttette. Az első világháborút lezáró flottaegyezmény szerint hajóik mérete csak 10 000 t lehetett. Ebbe a méretbe egy könnyű páncélzatú, de a nehézcirkálóknál erősebb tüzérségű hajót terveztek. Modern, vegyes építésű, olajtüzelésű és dízelmotoros hajtóművel voltak felfegyverezve. Sebességük és hatótávolságúk nagyobb, mint a csatahajóké, hasonlít a cirkálókéra, tüzérségük 9 db 280 mm-es ágyú, 6 db 150 mm-es, 6 db 105 mm-es ágyú, és több légvédelmi gépágyú, 8 db torpedóvető, 1 db katapult és 2 db repülőgép. Igen erőssé tették a hajókat. Feladatuk a hadviselő országokAdmiral_Scheer kereskedelmi flottájának gyengítése, ezt igen sikeresen tették. A háború folyamán nehézcirkáló besorolást kaptak a német flottában. Sorsuk igen érdekes volt. Az Admiral Graf Spee a La Plata torkolatában vívott csata után, súlyos sérülésekkel Montevideoba menekült, majd onnan kifutva a kapitány parancsára a saját legénysége elsüllyesztette. Az Admiral Scheer kieli dokkban bombatalálatok után elsüllyedt, a háború után kiemelték és szétbontották. A harmadik egységet, a Lützowot (ex-Deutschland) több torpedótalálat után kijavították, majd a háború vége felé kikötőben bomb<object width="425" height="344"><param name="movie" value="http://www.youtube.com/v/ZKONsGvrEWw&hl=en_US&fs=1&"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><param name="allowscriptaccess" value="always"></param><embed src="http://www.youtube.com/v/ZKONsGvrEWw&hl=en_US&fs=1&" type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object>ázták a britek, és önelsüllyesztették. A háború után az oroszok Kalinyigrádba vontatták, ott szétbontották.

1945 utáni időszak


A régi nehéz és könnyűcirkálók hatalmas mennyiségére, amik a háború pusztító csatáira készültek kevésbé volt szükség. Megjelenő rakéták és elektronikai rendszerek jelentősen átalakították a hajók fegyverzetét. Eleinte a régi építésű cirkálók egy részét építették át rakétás cirkálókká, de fokozatosan kifejezetten ilyen hajók épültek. A fejlődés következő lépcsőfok a rakéták elrejtése a hajótestben. Felderíthetőségének csökkentése. Az új hajók már lopakodó technológiával fognak készülni. A hajtórendszerben előrelépést a gázturbinák használata jelenti a legújabb hajókon, kissé mellékvágány a nukleáris meghajtású cirkálók megjelenése, de a korlátlan hatótáv mellett az iszonyatos költségek még a két szuperhatalom számára is elviselhetetlenek, ezért csak kevés ilyen hajó épült. A lokátoroknál a csúcs az AEGIS rendszer megjelenése, mellyel egyszerre több célt lehet követni és megsemmisíteni. Az 1960-as években a cirkálóit visszaminősítette rombolókká az USA haditengerészete, majd 1975-től újra cirkálók lettek, az orosz haditengerészetnél is van olyan osztály, ami romboló megjelölésű, de inkább cirkáló fegyverzetű. Ezek a minősítési csúsztatások a fegyverellenőrzés kijátszása szolgálnak. A cirkálók összetett fegyverrendszer miatt igen drága harceszközzé váltak, ami csak kevés államnak engedhető meg. A háború után megjelent néhány különleges rendeltetésű cirkáló, parancsnoki, tengeralattjáró vadász, ill. helikopterhordozó.

Átalakított, irányított rakétás cirkáló


CAGAz 1950-es évek közepétől jelentek meg a régi nehézcirkálók és könnyűcirkálók átalakításával a rakétás cirkálók. A régi tengeri hatalmak néhány háborús cirkálójátCLG építették át, többnyire a lövegtornyok egy részének eltávolításával alakítottak ki rakétaindító állásokat, lokátor antennákat helyeztek el az árbocokon. Ezeken a hajókon kísérletezték ki a későbbi rendszereket. A rakétás cirkálók megjelenésével ezeket az átalakított típusokat kivonták és selejtezték. Amerikai jelzésük: CAG = irányított rakétás nehézcirkáló, CLG = irányított rakétás könnyűcirkáló.

Parancsnoki cirkáló


CLCKülönleges rendeltetésű cirkáló. A nagy flották irányítási és a partraszállási feladatok vezetési feladatát látja el. Közvetlenül a háború után jelent meg, a régi építésű hajók áttervezésével. Fegyverzetük már teljesen más, mint a cirkálókra jellemző volt, inkább jelképes, viszont kiterjedt elektronikával rendelkezik. A műholdas hírközlés elterjedésével szükségtelenné vált. Jelzése: CLC.

Irányított rakétás cirkálók


Gyakorlatilag mára egyeduralkodóvá vált cirkáló kategória. Fegyverzetét a különböző kategóriájú irányított rakéták adják, kiegészítve többcélú könnyű ágyúval és légvédelmi gépágyúkkal, valamint tengeralattjárók elleni hadviselési fegyverrendszerekkel, torpedókkal, rakétatorpedókkal, rakétás vízibombákkal. Elektronikai rendszere a folyamatos fejlődésnek köszönhetően mára igen kifinomulttá vált. Teljes légi célfelderítési és követési képességgel, elektronikai zavarással, ellentevékenységgel, műholdas hírközlési rendszerekkel, szonárokkal készülnek. Rakétáival alkalmas egy cirkáló egyaránt megsemmisíteni a légi, felszíni és a felszín alatti célokat. A hajók 1-2 db helikoptert is hordozhatnak, felderítési, tengeralattjáró vadászati célokra. A hajók fő feladata a hagyományos cirkáló feladatok mellett a repülőgép-hordozó kötelékek védelme. Egy-egy modern rakétás cirkáló fegyverrendszere felülmúlja a hajdani csatahajók tüzérségi erejét. A hajtóművük mára gázturbinás, ami halkabb, illetve olcsóbb, mint a régi olajtüzelésű. Jobb a gyorsulásuk és nagyobb a hatótávolságuk, kisebb a működtetési költség, olcsóbb az üzemeltetés. Amerikai jelzésük: CG.

Nukleáris meghajtású, irányított rakétás cirkálók


Az irányított rakétás cirkálók különleges hajtóműves változata. Az amerikaiak építették az első ilyen meghajtású hadihajót, a Nautilus tengeralattjárót követte az Enterprise repülőgép-hordozó, majd, aztán a Long Beach cirkáló. Elgondolásuk szerint az atomhajtóműves repülőgép-hordozókat hasonló meghajtású cirkálók és tengeralattjárók védenék, így korlátlan hatótávolságú csapásmérő csoportosítást hozhatnának létre. Az elgondolás szépséghibája az iszonyatos költségek. AUSS_Long_Beach repülőgép-hordozóknál ezt kiegyenlíti a csapásmérő képesség nagysága, a repülőgép állományuk mennyisége. A tengeralattjáróknál szintén a hatékonyság a döntő, nehezen felderíthetőek, függetlenek és a rakétahordozók iszonyatos csapásmérő képességűek. A cirkálóknál már kevésbé lett kifizetődő az új meghajtási rendszer, ezért 9 hajó építése után ezt megszüntették, ráadásúk közben azért készültek hagyományos meghajtású cirkálók is. További hátrányuk a sebezhetőségük, míg a hordozókat egész különítmény kíséri, a cirkálók önállóan is tevékenykedhetnek, ill. maguk a kísérők. Igen kellemetlen lenne egy telitalálat egy nukleáris reaktorú cirkálóban. Az oroszoknál csak egy ilyen nukleáris meghajtású osztály épült, de az is vegyes meghajtású és méreteiben jóval nagyobb, mint az amerikai, sokkal több rakétát szállíthat, ezzel pótolva a hadászati csapásmérő képességgel a drága előállítást. Egyelőre kicsi a valószínűsége a nukleáris meghajtás elterjedésének a felszíni hadihajók között.

Helikopterhordozó cirkálók


Caio_DuilioA cirkálók általában hordoznak 1-2 helikoptert, de ez csak kiegészítő fegyverzet. A helikopteres cirkálók viszont egy különleges kialakítású kategória. Többféle elgondolás alapján készülnek, a legjellegzetesebb példa az olasz Andrea Doria testvérhajói, a Caio Duilio és a Vittorio Veneto. Mindkét osztálynál a hátsó részt alakították át helikopterek üzemeltetésére, a mellsőrész rakétás cirkálók fegyverrendszereit használja. Hasonló kialakítású a francia JeanneJeanne_D_Arc D’Arc és az orosz Moszkva-osztály két egysége. Ennek az elgondolásnak a továbbfejlesztése az orosz Kijev-osztály. Itt már ferde fedélzetet alakítottak ki és helyből felszálló repülőgépeket is tud üzemeltetni, igaz az orosz gépek igen rossz hatásfokúak és többnyire csak helikoptereket használ. A hajók főfeladata a tengeralattjáró-vadászat, helikoptereikkel és rakétarendszereikkel. Az oroszoknál ezt a megnevezés is tükrözi, ott tengeralattjáró-elhárító cirkálónak nevezik. A Kijev-osztályt besorolják, mint ferde fedélzetű cirkáló, mint VTOL (a VTOL a Vertical Take-Off and Landing rövidítése, amelyet a függőleges fel- és leszállásra képes légijárművek jelzésére használnak.) repülőgép-hordozó, ezt a zavart az oroszok szokásos egyedi gondolkodás módja és szándékolt dezinformálása is okozza. A helikopteres cirkálók a szegényebb államok flottáiban mint segédhordozók jelennek meg.

vissza                                                                                                                                               forrás: Wikipédia                                                                                                                                                                      

                                                   

Lap tetejére
                   Designed by: mpauer