Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
 

                                                   

Speciális hajók


Tankhajók:
Az első, az 1870-es években épített olajszállítókat követően 1885-ben a németek
megépítették a háromárbocos 'Glückauf' tartályhajót, mely válaszfalakkal elkülönített rekeszeiben 3000 t olajat tudott szállítani. 1967-től, a Szuezi-csatorna lezárása után a tartályhajók Afrika megkerülésére kényszerültek. 1966-ban megépült az első szupertankhajó, az 156 000 tonnás 'Tokyo-Maru'. Megkezdődött az akár 550 000 tonnás szupertankerek korszaka. 1975-ben a Szuezi-csatornát ismét megnyitották, és a tartályhajók méretei újra csökkeni kezdtek.

Konténerszállító hajók: 
1925-ben, Nagy-Britanniában került sor először a tengeri konténeres szállítás alkalmazására. A konténerszállító hajók ki- és berakodása ötször-hatszor gyorsabb, mint a hagyományos teherszállítóké. Az így továbbított áruk biztonságosabban, sérülés nélkül jutnak célba. LASH típusú hajók: 1969-ben az 'Acadia Forest'-tel új típus jelent meg a tengereken. A LASH (Lighter Aboard Ship) rendszer hasonló a konténerszállításhoz, csak itt az anyahajó szekrényes formájú uszályokat szállít, amelyeket a berakodás előtt és a kirakodás után vontatók továbbítanak.

Ro-Ro hajók:  A 'Roll-on/Roll-off' rendszer lényege, hogy a hajó nem konténereket szállít, hanem átrakodás nélkül közvetlenül továbbítja a kerekes áruszállító járműveket.                                         



Tengeri kompok:
Tengeri komp első ízben 1931-ben szelte át a La Manche csatornát. Ezt követően egyre nagyobb
- vasúti szerelvényeket és több száz gépjárművet is továbbító - komphajók épültek, melyeken új meg új technikai megoldásokat alkalmaztak. 1968-ban a La Manche csatornán megjelent az első légpárnás (hovercraft) komp is. A Nizza és Korzika között 1996 óta közlekedő vízsugárhajtású komp (NGV) 70 km/óra sebességre képes. A Calais és Dover közötti távolságot a komp másfél óra alatt teszi meg. A legnagyobb gyorsjáratú komphajó, a HSS (High Speedy Ship), 1995 októberében állította szolgálatba a Stena hajótársaság az Ír-tengeren. A 120 m hosszú óriás katamarán meghajtásáról újszerű megoldással gondoskodtak, a repülőkön alkalmazott gázturbinákhoz hasonló, csak éppen vizet kilövellő 4 turbinája 90 km/óra sebességre tudja gyorsítani a hajót.           

Halászhajók: Az emberiség élelmiszer-ellátása szempontjából a halász-hajók jelentősége korunkban sem csökkent. A korszerű vonóhálós halászhajók általában 50-90 m hosszúságúak. A tekintélyes mélységbe nyúló vonóháló egyetlen meghúzásával akár 100 t halat is zsákmányolhatnak. A halakat a hajótérben található mélyhűtőkben tárolják. Az 1960-as években megjelentek a nagy feldolgozóhajók, amelyek rögtön fel is dolgozzák a zsákmányt.                                                 

Tengeralattjárók: Az amerikai függetlenségi háború idején, 1776-ban David Bushnell építette az első, felszíni hajók megtámadására szánt 'Turtle' (teknősbéka) nevű búvárhajót. A hajótestben elhelyezkedő búvárnak (aki mindössze fél órát tölthetett a víz alatt) kézzel kellett forgatnia a hajócsavarokat. A kísérlet csődöt mondott. A világ leghíresebb tengeralattjárója, a 'Nautilus' eredetileg csak Jules Verne regényében létezett, amíg 1798-ban a francia flotta számára meg nem épült a Fulton által tervezett hasonnevű búvárhajó, amely azonban csak 2 órán át volt képes a felszín alá merülni. Nem kevés kudarc után két kiváló francia hajótervező, Dupuy de Lome és Gustave Zédé 1888-ban megépítette az első valóban működőképes tengeralattjárót, a 'Gymnote'-ot. A hajót 564 db akkumulátor és egy 55 lóerős villanymotor hajtotta. Az első és a második világháborúban főleg a német flotta alkalmazott tengeralattjárókat. 1954-ben épült az USA első atomhajtású tengeralattjárója, amely szintén a 'Nautilus' nevet viseli. 1960-ban az amerikai 'Triton' tengeralattjáró a víz alá merülve körülhajózta a Földet. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett búvárhajók napjainkra már a mélytengeri kutatásoknak is hasznos eszközévé váltak.                                    

Repülőgép-hordozók: Repülőgép első ízben 1917-ben hajtott végre fel- és leszállást menetben lévő hadihajó, a brit haditengerészet 'Furious' nevű cirkálójának fedélzetén. Az első anyahajókat az angolok és az amerikaiak építették, az 1920-as években. A második világháború harcaiban közel 200
repülőgép-hordozó vett részt. 1960-ban megépült az első atomhajtású repülőgép-hordozó, az 'Enterprise'. A világ legnagyobb anyahajója jelenleg az USA haditengerészetének 'George Washington' nevű repülőgép-hordozója. A 100 000 t vízkiszorítású hajó 333 m hosszú, a hajótestből oldalra kinyúló felépítmények hossza 71 m. kilencven légi harcjármű befogadására alkalmas.              

A jelenkor - mind meghajtásukat, mind építésmódjukat, mind alkalmazásukat tekintve igen változatos képet mutató – géphajó-típusainak teljes körű felsorolására nincs lehetőségünk. A jelenleg is folyó - már a jövő hajózását felvillantó - kutatások és kísérletek alapján annyit megállapíthatunk, hogy a ókori latin mondás igazsága minden bizonnyal a harmadik évezredben is érvényes marad: 'Navigare necesse est, vivere nonő' ('Hajózni kell, élni nem?').                      


vissza                                                                                                                                             forrás: World-History                                        

                                                   

                              Lap tetejére
    Designed by: mpauer