Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
 
                                                    


Mayflower



A Mayflower volt az a híres hajó, amely az angol puritánok első csoportját szállította az angliai Plymouth városából az amerikai Plymouth városába, amely Plymouth kolónia fővárosa lett 1620-ban.
MayflowerA hajó szeptember 16-án hajózott ki Angliából, és egy kimerítő út után, melyet betegségek nehezítettek, november 11-én horgonyzott le Cape Cod kampós végében. (Provincetown kikötő). Eredetileg úgy tervezték, hogy a hajó majd a Hudson folyó torkolatánál köt ki, a mostani New York városánál.[1] Azonban a Mayflower eltért eredeti útvonalától, ahogy a tél közelgett és inkább a Cape Cod kikötőben horgonyzott le. Sok történész úgy véli, hogy a partraszállás Cape Cod-nál nem volt véletlen, hiszen az kívül esett az angol Virginia kolónia ellenőrzési területén.
1621. március 21-én minden életben maradt utas, aki a telet a hajón töltötte, partra szállt Plymouthban, és a Mayflower, április 5-én elindult vissza Angliába.
1623-ban, egy évvel Christopher Jones kapitány halála után, a Mayflowert valószínűleg rossz állapota miatt szétbontották Londonban.
A Mayflowert elsősorban áruszállításra használták, mindenféle árucikk (főleg bor) mozgatására Anglia és más európai országok között.
A hajó pontos méreteiről nincsenek adatok, de a rakományának súlyából következtetve úgy becsülik, hogy hossza 27–34 méter (90–110 láb), szélessége 7,5 m (25 láb) volt. A hajónak 25-30 fős személyzete lehetett.
A Mayflower 102 utasa volt az első európai letelepedő New Englandban. Néhány leszármazott sokat fáradozott azon, hogy felkutassa családfáját egészen az első kivándorlókig. A hajó a telet az öbölben horgonyozva vészelte át, az utasok ez időt részben a fedélzeten töltötték, közben élelemért kutatva és lakható otthonok kialakításán fáradozva. A tavaszi indulást a hajó személyzetének csak a fele élhette meg, amint az Bradford kormányzó jegyzeteiből kiderül.

A Mayflower kiköt Amerikában

1620. november 21-én egy viharvert bárka kötött ki Észak-Amerika partjainál s fedélzetéről alig száz ember szállt partraMayflower, hogy megalapítsa a kontinens első puritán telepét. A hajó neve Mayflower, a bátor telepesek pedig, az ifjú „Zarándok Atyák” voltak.
A telepesek nagy része Angliából menekült a vallási üldöztetések elől, a puritánok (angol vallási reformátorok) egy olyan csoportjához tartoztak, akik az egyházközösségek teljes függetlenségét hirdették, és elvetették a katolikus liturgiák jelenlétét az istentiszteleten.
A Zarándok Atyák Nottingham grófság, Scrooby nevű falujából indultak el John Robinson lelkész vezetésével, protestáns testvéreikhez Németalföldre. Beilleszkedésük azonban nem sikerült, „idegen gabonaszemeknek” érezték magukat, ezért úgy döntöttek, elindulnak az Új Világba, hogy hazát keressenek maguknak. Sokan nem tudtak velük tartani, ezért kapták a távozók az ifjú Zarándok Atyák nevet.

Elindultak, visszatértek

1620. július 20-án indult el a kis csoport a holland Delfthaven kikötőből egy igazi lélekvesztőn a Speedwellen, Southampton kikötőjébe, ahol a Mayflower is csatlakozott hozzájuk. A két hajó felszerelését egy angol nemesember és egy uzsorás, Thomas Weston fizette, ennek a későbbiekben nagy jelentősége lesz. Augusztus 5-én indult el a két hajó, de rövidesen vissza kellett fordulniuk, mert a Speedwell léket kapott, és javításra szorult. Ám hiába indultak el két héttel később, háromszáz mérföldre a partoktól ismét süllyedni kezdett a hajó, ekkor az angliai Plymouth kikötőjébe menekültek. Néhányan megelégelték a folyamatos életveszélyt és végképp letettek az utazásról, a legelszántabbak azonban újra nekivágtak a Mayfloweren. A csapat százkét utazóra és harminc fő legénységre olvadt, 1620. szeptember 6-át írtak.

Az út

MayflowerKiváló időben indultak el, jó széljárás segítette őket az első néhány hétben és nem is volt semmi baj a szokásos tengeribetegséget leszámítva. Az időjárás azonban két hét után megváltozott, viharok és keresztszelek nehezítették a hajó útját, amely alig vánszorgott az ítéletidőben. Egy legenda szerint a vihar lesodorta John Howlandot a fedélzetről és csak a szerencsének és társainak köszönhető, hogy megmenekült, ezzel áttételesen nem csak őt mentették meg, hanem Franklin Rooseveltet, George Busht és Humphrey Bogartot is, hiszen mindannyian ősüknek vallották (vallják) Howlandot. 2750 mérföld megtétele után értek partot Cape Cod-nál, innen szerettek volna délre fordulni, de hajójuk majdnem léket kapott, ezért nem kísértették tovább szerencséjüket, végleg lehorgonyoztak.

Kínkeserves évek

Az első tél felére apasztotta a puritánok kicsiny csoportját, miközben lassan felépítették házaikat, negyven ember halt megMayflower a hideg miatt. Talán a többiek is elpusztultak volna, ha nem siet segítségükre Szamoszet, a helyi indián törzs tagja, aki megtanította a kukoricatermesztést és a halászatot az idegeneknek. A Mayflower utasai azonban még nem szabadultak meg az óvilágtól, adósai maradtak Thomas Westonnak, aki útjuk költségeit meghitelezte. A szerződés szerint minden 16 évet betöltött férfi hét év munkával tartozott neki. Ezért a közösség eleinte közösen művelte meg földjeiket és csak az adóság lejárta után kapott minden család húsz acre nagyságú (kilenc hektár) birtokot. A Zarándok Atyák írták meg (a hálás amerikai utódok szerint) a világ első írott alkotmányát, az úgynevezett Mayflower Compactot. A szerződésben kötelezik magukat, hogy ők, „a rettegett fejedelem uruk, Jakab király hű alattvalói,” létrehoznak egy telepet, „polgári politikai testületet” alapítanak, amely egyenlő és igazságos törvényeket hoz, és azoknak érvényt szerez.
Az első puritán telepeseket sokan követték. 1628-ban John Endicott vezetésével hatvan telepes megalapította Salem városát, a következő években teljes egyházközösségek települtek át Angliából a Massachusetts-öbölbe.
És mi lett a segítőkész indiánokkal? 1637-ben kiirtották őket az üldözött puritánok.

                                                                                                                                                              forrás: Wikipédia
                                                                                                                                  Naional Geographic Magyarország                                 

                                                   

Lap tetejére
                  Designed by: mpauer