Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
 
                                                    

        

       
                      
       



Virginia-osztály



Virginia_classA hadászati tengeralattjárók jövője a USS Virginia. A legkorszerűbb technikával szerelték fel, hogy odalopózzon a parthoz, és kifülelje az ellenséget, készen arra, hogy lecsapjon.
Elődjét a Sea Wolfot gyors mozgásra, hajók elsüllyesztésére, cirkáló rakéták kilövésére és felderítésre tervezték a hidegháború idején a szovjet haditengerészettel a nyílt óceánon megvívandó csatákhoz. A ’90 es évek elején azonban drámai változásokra került sor a politikában. A Szovjetunió szinte egyik napról a másikra összeomlott. Amerika ősellensége egyszerűen eltűnt.

Mit mennyiért?

A szuperhatalmak költséges fegyverkezési versenye értelmét vesztette. A „szép új világban” lehetővé vált a honvédelmi kiadások csökkentése. A hadsereg valamennyi fegyverneme érezte a megszorításokat, és az olyan tengeralattjárókra, amilyen a Sea Wolf, nem volt többé szükség. Az 1990 es évek végére azonban megjelent az Egyesült Államok új ellensége. A kis terrorista csoportok, és az olyan önkényuralmi rendszerek, amilyen az iraki vagy a szomáliai, a kiadások újragondolására késztették a hadsereget. 1995 ben az amerikai Képviselőház és a Szenátus jóváhagyta az új tengeralattjáró osztály tervezetét. A Haditengerészet azonban szigorú követelményeket állított a terezők elé: az új hajónak rendkívüli felderítő eszközökkel kellett rendelkeznie és pontosan irányíthatónak kellett lennie sekély vízben is. Egy évvel kevesebb idejük volt rá, mint amennyi az első Sea Wolf megépítéséhez kellett, és mindezt 20% kal kisebb összegből kellett kihozni.

Tervezés

Korábban a papíron megtervezett tengeralattjárókról fából készítettek életnagyságú modellt. A Virginia számítógépes tervezése során ezt a lépést kihagyhatták. Az elemek illeszkedése rögtön a képernyőn ellenőrizhető volt. A CATIA nevű szoftver akkor már bevált eszköznek számított: a Boeing alkalmazta repülőgépek hatékony megtervezésére. Az Electric Boat úgy ítélte, hogy egy repülőgép törzse és egy tengeralattjáró között elég sok a hasonlóság.
A következő mérnöki feladat az embereknek szánt tér kialakítása volt. A munkásoknak hely kellett a szereléshez, a tengerészeknek pedig a szolgálatuk ellátásához. A belső tér ellenőrzését a tervezők „Ergo Manre” bízták. Ergo Man egyVirginia_class emberi lény számítógépen megalkotott képe, amely három méretben létezik (170, 180 vagy 190 centiméter magas lehet). Amilyen mozdulatra egy ember képes, azt Ergo Man is utánozni tudja. Valahányszor a környezet kialakítása nem megfelelő, és egy mozdulat akadályba ütközik, Ergo Man egyszerűen pirosra színezi a megfelelő testrészét. Így tudatja a tervezővel, hogy az adott térrész módosításra szorul. A forradalmian új módszer az utólagos átalakítások sokmilliós költségétől kímélte meg a céget.
Az alkalmazkodás érdekében a szuper tengeralattjáró tervezői a moduláris felépítést választották. Úgynevezett nyílt rendszerű felépítést alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a hajó váza jókora üres tereket zár közre. Ezekben helyezhetők el az előre gyártott modulok, például fegyverrendszerek vagy a szonár elemei. Ez a modularitás lehetővé teszi, hogy a jövő Virginia osztályú tengeralattjárói a már meglévő szerkezetbe fogadják a jövőben kifejlesztésre kerülő berendezéseket.

Gyártás

Mint minden tengeralattjáró építése, ez is a leglényegesebb elemmel, a hajótesttel kezdődött. A Virginiának 240 méter mélyre is le kell tudnia merülni, mert az ellenség itt már nehezen talál rá. Ilyen mélységben viszont roppant nyomás uralkodik. A hajótestet ezért nem közönséges acélból készítették. A különleges fém gyártási módja katonai titok. Legyen elég annyi, hogy erős. Rendkívül erős.
Hogyan lehet darabolni az ennyire erős fémet? A vízsugaras vágógép előnye, hogy a megmunkált terület nem hevül fel, így elkerülhető az anyag a hőtágulás vagy olvadás következtében fellépő gyengülése. Az áramló víz 390 millió Pascal nyomást gyakorol a fémre. Ezzel a 30 centiméter vastag acélt is átvágja.

A tengeralattjáró szeme

Amint a USS Virginia elindult első útjára, a kapitány és a legénység hozzáfogott, hogy kipróbálja az alapvető funkciókat. A hajó valamennyi berendezését ellenőrizni kellett. Az orr kúpjában elhelyezett szonárgömb a hajó füleinek szerepét játssza. Víz alatti mikrofonok százai borítják. Az úgynevezett passzív érzékelők feladata, hogy a hajón kívülről érkező valamennyi neszt felfogják. A zavaró belső zajokat vaskos szigetelés szűri ki. A szonárgömb ugyanakkor aktív érzékelésre is alkalmas. Ilyenkor hanghullámokat bocsát ki, és azok visszaverődése alapján alakítja ki a környezet részletes képét.
Az orrban lévő gömbön felül hat oldalsó szonár is működik, mindkét oldalon három. Ezek még teljesebbé teszik a környezetről alkotott képet. A hajó mögötti térrészt holttérnek is hívják. Ezt a területet egy tengeralattjáró tatjából vontatókábellel kibocsátható szonár érzékeli.
Mivel a Virginiát arra tervezték, hogy a partok közelében, sekély vízben tevékenykedjen, valószínű, hogy találkozik az ellenség által a hadihajók távoltartására telepített aknamezőkkel. Az ilyen aknák általában szétszórtan helyezkednek el, és láncokkal vannak lehorgonyozva. Ezért az USS Virginiát a flotta tengeralattjárói közül elsőként az orra alatt és a tornyon elhelyezett, radarokkal szerelték fel. Így tisztábban lát maga elé, és hatékonyabban észleli az aknákat.    
   
                                                                                                                               forrás: National Geographic Online
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          

                                                   

Lap tetejére
             Designed by: mpauer