Titanic--Lusitania--QM2--Santa Maria--Bismarck--Deutschland--Normandie--Olympic--Bounty--Mary Rose--Brittanic--Andrea Doria--Mayflower
 
                                                    

Vrouw Maria


1771. július 31-én az orosz cárnő, Nagy Katalin Hollandiában, az ügynökein keresztül egy
amszterdami műgyűjtemény több ragyogó darabját vásárolta meg. Ezek közül néhányat a szárazföldön szállítottak a szentpétervári palotába, de a legtöbb alkotást egy aránylag kicsi, kétárbocos holland sznaun, a Vrouw Marián vitték.
Vrouw MariaMinden érintett, s a jövő műértőinek nagy bánatára a Vrouw Maria az összes kinccsel a fedélzetén elsüllyedt a Balti-tengeren.
A Vrouw Maria kapitánya a holland Reinhold Lorentz volt, s a legénység nagy része is Hollandiából került ki. Augusztus 12-én kezdték berakodni a rakományt Amszterdam kikötőjében, és miután pár napig a kedvező szélre vártak, végül szeptember 5-én elindultak. 18-án haladtak el Dánia északi csücske, Skagen mellett és 23-án vetettek horgonyt Helsingernél, a Kronborg-kastélytól nem messze. A kapitány partra szállt, hogy megfizesse a szoroson való áthaladás díját - Dánia vetette ki ezt az adófajtát a Balti- tenger felé vagy onnan jövő hajókon lévő rakományra. A hajó, miután átjutott a keskeny szoroson, ismét északnak fordult, és a Balti-tenger felé tartott. Ezalatt a napok egyre rövidebbek és sötétebbek lettek.
Október 3-án este 8.30-kor, amikor a legénység éppen imádkozott, a Vrouw Marja sziklának ütközött. A hajó súlyosan megrongálódott, és a kormánylapátja is elveszett. A Vrouw Marja legénységének nagy nehézségek árán sikerült lehorgonyozni a hajót a 13 öl (kb. 24 m) mély vízben, és nekiálltak szivattyúzni. Hajnalban úgy határoztak, hogy
elhagyják a hajót. Két kis csónakot megraktak élelemmel és takarókkal, és sikerült egy közeli, biztonságosabb sziklához evezniük.
Este a legénységnek sikerült felhívni egy arra elhaladó hajó figyelmét a helyzetükre, s annak kapitánya meg is ígérte, hogyVrouw Maria segítséget hoz. A szél lecsendesedett, a legénység visszament a Vrouw Mariára, és 10 hordót, valamint egy ládát megmentettek. Másnap meg is érkezett az ígért segítség, és mindenki visszaszállt a Vrouw Mariára.
Egész nap szivattyúzták a vizet a hajótestből, de a benti vízszint alig csökkent, így újabb segítségért küldtek.
Október 7-ére már 34 ember vett részt a mentési munkálatokban, ám eredménytelenül. A szivattyúkat kávébabszemek tömítették el, a víz pedig tele volt cukorral, mivel a hajó rakományának egy részét ez a két termék képezte. 9-én reggel a hajó elsüllyedt, s ezzel minden remény elveszett a további mentésre.
Az orosz udvar is tudomást szerzett a katasztrófáról, és magas rangú diplomaták próbálták meg kideríteni: mit lehet csinálni ebben a helyzetben. Az ilyen aktív diplomáciai tevékenység rendkívül különös volt egy kis holland sznau baleseténél, ahol még emberéletben sem esett kár. Kitudódott, hogy nemcsak Nagy Katalin vesztett el értékes tárgyakat a Vrouw Marián, hanem az Orosz külügyminiszter, Panyin gróf, valamint az orosz arisztokrácia számos más tagja is.
A következő év elején egy halász azt hitte, hogy megtalálta a Vrouw Maria roncsait, de kiderült, hogy tévedett. Máig ez volt az utolsó alkalom, hogy a hajóról és a szállítmányáról hallottunk.



                                                                                                                                                                            

                                                   

Lap tetejére
                 Designed by: mpauer